M O Z G Á S S É R Ü L T E K VAS MEGYEI EGYESÜLETÉNEK A L A P S Z A B Á L Y A

 

 

I .

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

1) Az egyesület neve: Mozgássérültek Vas Megyei Egyesülete.

 

2) Székhelye: H-9700 Szombathely, Szelestey László u. 42.

 

3) Működési területe: Vas megye közigazgatási területe

 

4) Bélyegzője: Körbélyegző, "Mozgássérültek Vas Megyei Egyesülete Szombat­hely"

     kör­feli­rattal, középen a mellékletben megjelölt egyesületi jelképpel.

 

5) Az Egyesület képviselője: az Egyesület elnöke.

 

6) Jogállása: közhasznú civil szervezetként működni kívánó egyesület.

 

II.

AZ EGYESÜLET CÉLJAI, FELADATAI KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGE

 

1. A) Az Egyesület alapvető c é l j a:

A fogyatékossággal élő, ezen belül elsősorban a súlyosan mozgássérült emberek társadalmi életben való egyenrangú részvételét segítő, a fogyatékosságból eredő sajátos érdekek képvise­letét, szükség esetén védelmét is ellátó, civil szervezeti ke­re­tek közt működő segítség, támogatás nyújtása, melyet, a társadalmi gondosko­dási és ellátó rendszer mellett, leginkább az ugyanezen hátrányokkal élő emberek által létrehozott civil szervezetek segítségével és közreműködésével kaphat meg.

 

1. B) Az egyesület működése céljának elemei:

A fogyatékossággal élő, de különösen, a mozgáskorlátozottság következtében tar­tó­­san fogyatékossá váló emberek érdekeinek megjelenítése, képviselete, szükség esetén védelme, szá­mukra szolgáltatások szervezése és nyújtása.

E célok megvalósulása érdekében meghatározott további alapcélok

–   A fogyatékossággal élő emberek és családtagjaik számára lelki támasz, to­vábbá a társada­lomban való részvételük elősegítése érdekében mentális, pszi­chés, sorstársi tanácsadás, jogi, információs és rehabilitációs segítség nyújtása.

–   Érdekérvényesítő, érdekképviseleti, érdekvédelmi hálózat létrejöttének előse­gí­tése és mű­köd­tetése, fogyasztóvédelem .

–   Az érintett emberek és hozzátartozóik részére hiányt pótló szociális, képzési, egészségügyi és egyéb életvitelt segítő szolgáltatások nyújtása, illetve ilyen szolgáltatásokhoz való hozzá­férés elősegítése.

–   A társadalmi beilleszkedést segítő közösségi szolgáltatások nyújtása az életvi­tel, a kultúra, a művészet, az önmegvalósítás, a sport, a szabadidősport, az egyéb szabadidős tevékenysé­gek, a pihenés és rekreáció, a fejlesztés, a képzés, átképzés, felnőttképzés, a rehabilitációs célú foglalkoztatás területén.

 

1. C) Az egyesület feladatai és közfeladatai
2. Együttműködés a súlyosan mozgásfogyatékossá váló emberek esetében a moz­gásszervi gyó­gyító és rehabilitációs intézmények vezetőivel és a szakmai sze­mély­zetével, a legfrissebb tudományos és kezelési eredmények megismertetése, az ezekhez való hozzáférésre vonat­kozó információk terjesztésével.
3. Érdekérvényesítő eszközök és az átélésen alapuló szakértelem, továbbá a szak­mai tapasz­talatok felhasználásával elismertetni és elfogadtatni a sorstársak reha­bi­­li­­tációjához elenged­he­tetlenül szükséges gyógyszerek, segédeszközök és életvitelt segítő eszközök, különös tekintettel, a súlyosan mozgásfogyatékossá váló emberek megfelelő gyógyászati segédesz­közzel való ellátásának, társada­lombiztosítási rendszer által történő támogatását.
4. Olyan közérdekű és közhasznú szociális, egészségmegőrző, betegségmegelőző, egészséget helyreállító, ismeretterjesztő, tanácsadó közfeladatok és szolgálta­tások ellátása, illetve ilyen szolgáltatásokhoz való hozzáférés segítése, amelyek az állami, önkormányzati és társadalom­biztosítási rendszerek esetleges hiányait pótolják, vagy azokat kiegészítik.
5. Hatékony közreműködés a betegség, baleset, vagy egyéb ok következtében tar­tósan fogyaté­kossá váló emberek egészségügyi, képzési, átképzési, foglalkozta­tási és szociális rehabilitá­ciójának elősegítésében, a sorstársi tanácsadás, az in­for­­máció szolgáltatás, a közösségi ren­dez­vények, kulturális, művészeti, sza­badidősport, szabadidős programok, tanácskozások szervezése, kiadványok készítése, továbbá a személyes meggyőzés, az interperszonális kap­cso­latok kiad­­vá­­nyok és a közösség példaadó, meggyőző ereje eszközeinek alkalmazá­sával.
6. Gazdálkodási-vállalkozási tevékenységet folytathat. A vállalkozási tevékenysé-
        ­get csak köz­hasz­nú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszé-
        ­lyeztetve végezheti,
7. Alapítványt hozhat létre és alapítvány(ok)hoz csatlakozhat
8. Jogi személyiséggel rendelkező szövetségekbe, tagként beléphet.
9. A Vezetőség döntése alapján önálló jogi személyiséggel rendelkező, illetve
        ön­ál­ló jogi sze­mélyiséggel nem rendelkező szervezeti egységeket, intézmé-
        ­nyeket hozhat létre és működ­tethet.
10. Ösztönzi és támogatja az önaktivitást, az önálló életre nevelést. A működési
       területén felméri a mozgássérültek életét befolyásoló, meghatározó tényezőket
         és folyamatosan figyelemmel kí­séri azoknak alakulását.
11. Figyelemmel kíséri a mozgássérült emberek egészségügyi, közlekedési, építé-
    ­   szeti, műszaki, oktatási, foglalkoztatási, szemléletbeli, kulturális, sport, anyagi-
         pénzügyi, intézményi, jogi és egyéb életfeltételeit, a társadalmi részvételükre és
         esélyegyenlőségükre vonatkozó állami és önkormányzati tevékenységet.
12. A teljes társadalmi részvételhez és esélyegyenlőséghez szükséges feltételek
         meg­te­remtésére irányuló jogalkotói tevékenységben, helyi, települési önkor­-
         mányzati szinten javaslattételi, vé­­le­ményezési feladatokat lát el, és a jogszabá-
         ­lyok végrehajtását társadalmi módon ellenőr­zi.
13. Tevőlegesen részt vesz a mozgáskorlátozott emberek és szervezeteik problé-
         ­má­ival foglalko­zó működési területén szervezett szakmai és érdekegyeztető
          testületek és fórumok munká­jában, ilyenek szervezésében.
14. Megállapodások alapján közreműködik az önkormányzatok szociális felada-
         ­tainak megoldá­sában.
15. A Mozgássérültek Vas Megyei Egyesülete intézményeket hozhat létre.
16. Sajtótermékeket, egyéb kiadványokat jelentet meg és terjeszt.
17. Együttműködik a mozgáskorlátozott és más egészségkárosodott, fogyatékos      
         em­berek hazai és egyes külföldi szervezeteivel, mindazon állami, önkormány-
         ­zati és társadalmi szerveze­tekkel, amelyek tevékenysége az egészségkároso-
         ­dott emberek társadalmi esélyegyenlőségét, szükségleteinek kielégítését szol-
         ­gál­­ja.

 

1. D) Az Egyesület tevékenységét működésének személyi, tárgyi és pénzügyi felté­teleinek függvé­nyében, a mozgásfogyatékos emberek sajátos szükségleteinek figyelembe vételével, fokoza­to­san teljesíti ki.
2. E) Az Egyesület által folytatott, közfeladatok ellátásához kapcsolódó, a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítését elősegítő:

• érdekérvényesítő,
• közérdekű szolgáltatások szervezését és nyújtását végző,
• rehabilitációt támogató,
• érdekvédelmi,

-   a fogyatékossággal kapcsolatos közérdekű, közhasznú információkat nyújtó
       tevékenységre a jelen Alapszabályi rendelkezések elfogadásának időpont-
      ­jában hatályos, kö­vet­­kező jogszabályok adnak az Egyesület számára felha-
       ­talmazást:

1. a) Magyarország Alaptörvénye

hitvallás „valljuk, hogy az emberi lét alapja a méltóság.”

„valljuk, az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét.”

1998. b) A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény
1999. § (fogyatékos emberek esélyegyenlősége, mint a törvény célja)

- I. Fejezet Alapelvek 2.§ (1) (4) bekezdés, 3.§

- I. Fejezet Értelmező rendelkezések 4.§ a), b), c) pontjai,

- III. Fejezet 12.§ (3) pont.

- IV. Fejezet 19.§,

- VII. Fejezet 26. §

2006. c) Az Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006. OGY határozat:

- 6. a) és c) pontja,

- Melléklet I. Fejezet „személyhez fűződő jogok elve” 3. bekezdés, „rehabi-
   ­li­­táció elve”, „semmit rólunk, nélkülünk elve”

- III. Fejezet 1. Rehabilitáció elve, 2. Társadalmi szemlélet kedvező irányú
   megváltozta­tá­­sának elve, 2.1. utolsó bekezdés: az érdekvédelmi szervek
   tevékenységének támoga­tása, 4. A társadalmi életben való aktív részvétel
   segítésénak elve, 4.1 Érdekvédelem, érdekérvénye­sí­tés, érdekképviselet
   támogatása.

2003. d) Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény:

1.§

4.§ f) és h.)pontja

5. § c.) és d.) pontja,
6. § g.) pontja,

és 18. §-a.

2007. e) A fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény és jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény:

1.cikk, 3. cikk, 4. cikk 1/a,b,c,e,h és i pontjai, 4. cikk 3. pontja, 6. cikk, 8. cikk, 9.cikk, 10. cikk, 19. cikk, 20. cikk, 21. cikk a,c és d pontja, 24. cikk 1/a és 1/b pontja, 26.. cikk 1/b pontja, 27. cikk 1/d pontja, 28. cikk 1/c. pontja, 29. cikk b. pontja, 30. cikk 1,2 és 3 pontja, 5/c, d, e pontja, 32.cikk 1/b és 1/c pontja, 33. cikk 3 pontja.

1997. f) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CIV. törvény:
1998. § (1) bekezdése, 39. § (1) bekezdése, 45. § (1) bekezdése.

 

III.

A KÖZHASZNÚSÁG TOVÁBBI KÖVETELMÉNYEI

 

1) A Mozgássérültek Vas Megyei Egyesülete céljait és feladatait a működési terü­le­tén élő bármely mozgásfogyatékos (mozgáskorlátozott) személy – nem csupán tagjai – javára látja el. Szolgáltatásainak igénybevétele során tagjait az
   ügyvezető testület döntése alapján előre meghatározott kedvezményben részesítheti.

 2) Az Egyesület közhasznú tevékenysége keretében nyújtott szolgáltatásainak elérhetőségét, azok igénybevételére vonatkozó feltételeket honlapján, székhelyének hirdetőtábláján, vala­mint rendszeres, illetve eseti kiadványaiban, továbbá rendezvényein nyilvánosságra hozza.

3) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytathat, pártokat nem támogathat, azoktól támogatást nem fogadhat el, nem állíthat és nem támogathat országgyűlési, megyei önkormányzati és európai parlamenti képvi­selő jelöltet.

4)  Az Egyesületnek előzőkben írt feladatai ellátásához megfelelő erőforrásokkal és társadalmi támogatottsággal folyamatosan rendelkeznie kell.

5)  Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvaló-
­sítása érde­kében, azokat nem veszélyeztetve végez. Vállalkozásból származó bevételei nem érik el az összes bevételhez képest a jogszabályban meghatá­rozott arányt.

6)  Az Egyesület a gazdálkodása- vállalkozása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen Alapszabályban írt alap- és közfeladatokban meghatározott tevékenységére fordítja.

7)  Az Egyesület szervezete és tevékenysége egyebekben is megfelel az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. tv, illetve a hatályos Polgári Törvénykönyv ( 2013. évi V.tv harmadik könyve) rendelkezéseinek.

 

IV.

A TAGSÁGI VISZONY

 

1. Az Egyesületbe felvételüket kérhetik azok a természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, amelyek az Egyesület célkitűzéseit elfogadják.

   Az Egyesületi tagság formái:

1. rendes tagság,
2. pártoló tagság.

 

2. Az Egyesület rendes tagjává lehet az a büntetlen előéletű természetes személy, aki a belépési nyilatkozatban az Egyesület Alapszabályát elfogadja, és a tagsági viszonyból származó köte­le­zettségek teljesítését vállalja.

 

Az Egyesület tagjává válást a jelölt a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával kérelmezheti. A belépési nyilatkozatot az Egyesület elnökének kell benyújtani. A kérelmet az elnök terjeszti a Vezetőség elé, és az Egyesület rendes tagjává felvételéről a Vezetőség egyszerű szótöbbséggel dönt.

 

Az Egyesület rendes tagjait egyenlő jogok illetik meg, jogaikat és kötelességeiket a tagok személyes aktivitás útján, vagy – ha a tag súlyos mozgáskorlátozottsága, közlekedésének megoldhatatlansága gátolja személyes megjelenését – képviselője által gyakorolják. Ez vonatkozik a küldöttgyűlésen történő részvételre és a szavazati jog gyakorlására is. Képviselő lehet teljes cselekvőképességgel nem rendelkező személy törvényes képviselője, gyámja vagy gondnoka, cselekvőképes személy meghatalmazottja.
A meghatalmazást közok­iratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A tag képviselője egyesületi tisztségre nem választható meg.

 

Az Egyesület rendes tagjainak jogai:

1. részt vehetnek az Egyesület nyilvános Küldöttgyűlésén, de szavazati joggal
        csak a kül­­döttjei útján élhetnek;
2. b) küldöttjeik útján tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorol­-
            hatnak a Küldött­gyűlésen;
3. c) bármely egyesületi tisztségre választhatnak és megválaszthatók;
4. d) jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein;
5. e) igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket, szolgáltatáso-
   ­     kat;
6. f) a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kap-
        ­hatnak.

 

Az Egyesület rendes tagjainak kötelességei:

1. kötelesek megtartani az alapszabály, az ügyrend és egyéb egyesületi sza­bályzatok rendel­ke­zéseit, illetőleg az Egyesület szerveinek határozatait;
2. kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvál­lalt felada­taikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület alapszabályszerű működését;
3. kötelesek a Küldöttgyűlés által meghatározott tagdíjat késedelem nélkül befi­zetni a tárgyév április hó 30. napjáig.

 

3. Az Egyesület pártoló tagja lehet:

  az a természetes vagy jogi személy, illetve civil vagy gazdálkodó szervezet, aki, illetőleg amely készségét fejezi ki az Egyesület tevékenységének rendszeres és folyamatos támoga­tására.

A pártoló tagok felvételéről a Vezetőség dönt. A jogi személy tag jogait kép­viselője útján gyakorolja.

 

A pártoló tag, illetve képviselője részt vehet az Egyesület testületi ülésein, nincs szavazati joga, tisztség viselésére nem választható.

 

4. 4. A tagsági viszony megszűnik:
5. a) a tag halálával;
6. b) a tag kilépésével, amelyet a Vezetőséghez kell írásban bejelenteni;
7. c) a tag kizárásával: A Küldöttgyűlés bármely tag indokolt írásbeli kezde-
   ­ményezésére, a Vezetőség javaslatára kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját,
            aki tevékenységével, mu­lasztásával akadályozza az Egyesület céljainak meg-
            ­va­­lósítását. A kizárás oka lehet, ha a tag az Egyesületnek anyagi kárt okoz,
            jó hírét sérti, nem nyilvános információit illetéktelenek tudomására hozza. A
            Vezetőség a kizárási javaslattal érintett egyesületi tagot köteles meg­hall­-
            gatni, a meghallgatásról jegyzőkönyvet felvenni. A kizárásról a Küldött-
            ­gyűlés dönt. A kizárásról szóló döntést a taggal 8 napon belül írásban kell
            közölni. A döntés ellen a tag 30 napon belül keresettel a Bírósághoz for-
            ­dulhat. A kizárásról szóló döntésének jogerőre emelkedéséig az érintett tag-
            ­sági jogait nem gyakorolhatja;
8. d) a tagdíjbefizetés kettő éves elmulasztása miatt (a felszólítás után a kitűzött 90
   napos ha­­­tár­idő eltelte után, a tagsági viszonyt megszüntető vezetőségi határo­-
          zattal,
9. e) A pártoló tagsági viszony megszűnésére az előző a), b), és c) pontok érte-
   ­lemszerűen irányadók.

 

V.

AZ EGYESÜLET SZERVEI ÉS TISZTSÉGVISELŐI

1. Az Egyesület szervei:
2. A) Döntést hozó szerv a Küldöttgyűlés
3. B)  Ügyvezető szerv az Vezetőség

     Az Egyesület egyéb szervei:

1. C) Felügyelő Bizottság

 

2. Az Egyesület tisztségviselői

   Vezető tisztségviselők:

1. A) elnök,
2. B) alelnök,
3. C) a Vezetőség tagjai.

Tisztségviselők:

1. D) a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai.

 

3. Az egyesületi feladatokat a tisztségviselők közérdekű önkéntes munkások és szükség, valamint lehetőség szerint rész- vagy teljes munkaidőben foglalkoz­tatottak, alkalmazottak, tiszteletdíjasok, továbbá alkalmilag feladatokat vállalók közreműködésével látják el. A Kül­döttgyűlés határozata az egyesületi tisztség betöltését aktív tagsági viszonyban eltöltött időhöz, iskolai végzettséghez, képzettséghez kötheti, a Polgári Törvénykönyv a testületi tagságra választást egyéb feltételekhez is kötheti.
4. Az egyesületi tisztségviselők egyesületi munkájukat általában anyagi ellen­szolgáltatás nélkül kötelesek elvégezni. Szükséges kiadásaik megtérítését az egyesület pénzeszközeiből igényelhetik a hatályos pénzügyi szabályok szerint. A Küldöttgyűlés az elnök és az alelnök javára, a területi csoportok vezetői, valamint az Egyesület valamely tevékenységi körében rendszeresen foglalkoz­tatott munkatársak, tisztségviselők részére tiszteletdíjat, jutalmat állapíthat meg – az Egyesület vagyoni helyzetének függvényében.
5. Összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok.
6. a) Az Egyesület elnöke, Vezetőségének tagjai, a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai a Polgári Törvénykönyvben meghatározott közeli hozzátartozói egymásnak nem lehetnek.
7. b) A Küldöttgyűlés, valamint az ügyintéző szerv (Vezetőség), továbbá a felügye­­-                                                    
        lő szerv (Felügyelő Bizottság)) határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján:

- kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy

- bármilyen más előnyben részesül, illetve a határozathozatalban, jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásainak keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjainak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

1. c) Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke, tagja az a személy, aki:

- az Egyesület elnöke, alelnöke, a Vezetőség tagja.,

- a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,

- a közhasznú tevékenység célszerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli juttatásokat, szolgáltatásokat és az Egyesület által, tagjainak a tagsági jogviszony alapján az alapszabálynak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást,

- illetve a fentiekben részletezett személyek közvetlen hozzátartozója.

1. d) Az Egyesület megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető
      tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője
        volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig:

- amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy állami adó és vámhatóságnál nyilvántartott adó és vámtartozását nem egyenlítette ki,

- amellyel szemben az állami adó és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

- amellyel szemben az állami adó és vámhatóság üzletzárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletzárást helyettesítő bírságot szabott ki,

- amelynek adószámát az állami adó és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, vagy törölte.

1. e) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi
        érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztsé-
        ­get egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

7. Jegyzőkönyvek, határozatok
8. a) Az Egyesület testületeinek üléseiről jegyzőkönyv készítendő. A jegyző­könyvnek tartalmaznia kell az ülésen történtekre utalást, az elhangzottak lé­nyegét a megnyilatkozó személy megjelölésével, valamint külön sorszámmal ellátva a Testület döntéseit (határozatok). Az egyes döntések mellett feltün­tetendő a javaslatot támogatók, és ellenzők száma, lehetőség szerint sze­mélye. A jegyzőkönyvet az ülést vezető személy, és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A Küldöttgyűlésről készült jegyzőkönyvet két jelenlévő tag hitelesíti, őket a Küldöttgyűlés bízza meg.
9. b) Az Egyesület testületeinek ülésén hozott Határozatokat a jegyzőkönyvből kiemelten a Határozatok Tárában testületenként elkülönítve, külön is nyilván kell tartani (K = Küldöttgyűlés, V = Vezetőség, EB = Felügyelő Bizottság). A Határozatokat évente kezdődő, folyamatosan vezetett sorszámmal, törve a határozathozatal évének, hónapjának és napjának megjelölésével kell nyilvántartani.

A Határozatok Tárából ki kell tűnnie a Határozat tartalmának, időpontjának és hatályának, illetve a döntést támogatók, ellenzők és a szavazástól tartózkodók számának.

1. c) Azokat a Határozatokat, amelyek rendelkezéseket tartalmaznak egyes személyekre, vagy szervezetekre, az érintettek számára írásban, az átvétel módját, idejét igazoló módon, a rendelkezés meghozatalától számított legkésőbb 8 napon belül tudomásra kell hozni az elnök által.

 

1. d) Azokat a Határozatokat, amelyek az érintett emberek, vagy közösségek számára ren­delkezéseket, ismereteket, tájékoztatásokat tartalmaznak, az Egyesület honlapján, vagy más alkalmas módon, pl. az Egyesület hivatalos helyiségeiben történő kifüggesztéssel nyilvánosságra kell hozni.

 

VI.

A KÜLDÖTTGYŰLÉS

1. Az Egyesület döntést hozó szerve a Küldöttgyűlés. A Küldöttgyűlést az Egye­sü­let tagjai által választott küldöttek alkotják.
2. A Küldöttgyűlés az Egyesületet érintő minden kérdésben jogosult dönteni.
3. A Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
4. a) Az Egyesület alapszabályának elfogadása és módosítása, a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes többségével.
5. b) Az Egyesület elnökét, alelnökét, a Vezetőség további tagjait, a Felügyelő Bizottság, elnökét és tagjait, továbbá az Egyesületet az Országos Szövetség Küldöttgyűlésében képviselő küldötteknek 5 évre történő megválasztása, visszahívása, esetleges díjazásuk meghatározása
6. c) A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségéhez való csat­la­kozás, illetve abból való kiválás kimondása, kétharmados többséggel.
7. d) Az Egyesület megszűnésének, más egyesülettel való egyesülésének, beol­vadásának kimondása a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szavazat többségével.
8. e) A Vezetőség, a Felügyelő Bizottság beszámolójának megtárgyalása és elfo­gadása.
9. f) Az Egyesület éves gazdasági beszámolójának (mérleg, eredmény levezetés, kiegészítő melléklet) és közhasznúsági mellékletének elfogadása.
10. g) A tagdíj, pártolói tagdíj összegének megállapítása.
11. h) A vezetőségi tag fegyelmi ügyében határozathozatal, az Egyesület tagjának kizárása az Vezetőség indítványa alapján.
12. i) Vállalkozási tevékenység elindítása, intézmény, alapítvány alapítása.
13. j) Vezető tisztségviselő tekintetében munkáltatói jogok gyakorlása, ha a veze­tő tisztség­vi­selő az Egyesülettel munkaviszonyban áll.
14. k) Olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tag­jával, vezető tisztségviselőjével, a Felügyelő Bizottság tagjával, vagy ezek hozzátartozójával köt.
15. l) Jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, vezető tisztségviselők, felügyelő bi­zottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjaival szemben kártérítési igé­­nyek érvényesítéséről való döntés.
16. m) Választott könyvvizsgáló megválasztása, díjazásának megállapítása.
17. n) Döntés végelszámolásról, a végelszámoló kijelölése.
18. o) Döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály vagy az alapsza-
    ­bály kizáró­lagos hatáskörbe utal, illetve amelyben a döntést magának

 

4. Az Egyesület Küldöttgyűlését legalább évente egyszer össze kell hívni, a mér­leg, a köz­hasznúsági melléklet, bírósági letétbe helyezésének jogszabályban előírt végső időpontját megelőzően.

 

Rendkívüli Küldöttgyűlést kell összehívni, ha:

– erre a Vezetőség határozata szerint szükség van;

– a Felügyelő Bizottság, vagy az Országos Szövetség Felügyelő Bizottsága indítványozza;

– a tagság egytizede – az ok és a cél megjelölésével – írásban kéri;

– a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészség felhívására, illetve a bíróság döntése alapján.

5. A Küldöttgyűlést az Egyesület Vezetősége hívja össze a napirendet és a határozati javas­latokat tartalmazó meghívónak a Küldöttgyűlés napját legalább 15 nappal megelőző szétküldésével postai, és/vagy elektronikus úton. A meghívót közzé kell tenni az Egyesület honlapján és más alkalmas módon (sajtó, hirdetmény). A rendkívüli Küldöttgyűlés tartá­sának kezdeményezése esetén az elnök köteles 15 napon belül összehívni a Küldöttgyűlést. Ha ezt elmulasztja, a Küldöttgyűlést a Felügyelő Bizottság is összehívhatja
6. A Küldöttgyűlésre meg kell hívni a küldötteket, a Vezetőség tagjait, a Felü­gyelő Bizottság elnökét és tagjait. Tanácskozási joggal a pártoló tagok, és más személyek is meghívhatók.
7. A küldöttgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 8 napon belül a tagok és az Egyesület szervei az Elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik a kiegészítés indoko­lásával. A kérelem tárgyában az Elnök dönt. Ha nem dönt vagy a kérelmet elutasítja, a Kül­döttgyűlés a napirend elfogadását megelőzően külön dönt a napirend kiegészítése tár­gyában.
8. A Küldöttgyűlés ülései nyilvánosak. A Testület a nyilvánosságot csak külön jogsza­bályban meghatározott esetekben korlátozhatja. Akkor határozatképes, ha a Küldöttgyű­lésen a küldöttek fele és még egy tag jelen van. Ha a Kül­döttgyűlésen a küldöttek a határozat­képességhez szükséges számban nem je­lennek meg, arra az esetre az ülést el kell halasztani és új időpontra kell összehívni. Az így megismételt Küldöttgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek létszámára tekintet nélkül határozatképes, kivéve a minősített többségű döntést igénylő kérdéseket. Erre az első Küldöttgyűlés meghívó­jában a meghívottakat figyelmeztetni kell.
9. A Küldöttgyűlést az elnök vezeti, őt a Küldöttgyűlés választja meg és hívhatja vissza. Reá a tisztségviselőkre vonatkozó szabályok az irányadóak. A Küldött­gyűlés határozatait álta­lában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Így történik a gazdasági beszámoló (mérleg, eredmény levezetés, kiegészítő melléklet), valamint a közhasznúsági mellékletének elfogadása is. Szavazate­gyenlőség esetén úgy kell tekinteni, hogy döntés nem születik. A Küldött­gyűlés kétharmados többségének egybehangzó akaratnyil­vánítása szükséges: a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségéhez való csatlako­záshoz, az Országos Szövetségből való kiváláshoz, a szavazati jogú tagok legalább háromnegyedének jelenléte és igenlő szavazata szükséges az alapsza­bály elfogadásához, módosításához, az Egyesület megszűnésének, s beolvadá­sának kimondásához. A kéthar­mados többség a határozatképes Küldöttgyű­lésen részvevő szavazásra jogosultak két­har­­ma­dának egybehang­zó akaratnyil­vá­nítását jelenti.

     A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik.

     A Küldöttgyűlésről készült jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyv vezető és a Küldöttgyűlés által megválasztott két szavazati jogú tag hitelesí­tőként írja alá.

10. A Küldöttgyűlés minden tagjának egy szavazata van. Szavazni személyesen vagy képviselő (kiskorú tag törvényes képviselője, gyámja, gondnokság alatt ál­­ló gondnoka, figyelemmel a cselekvőképesség törvényi szabályaira, vagy megha­talmazott) útján lehet.
11. A Jelölő Bizottság elnökének és négy tagjának a megválasztása a Küldöttgyű­lés elnökének javaslatára a tisztújító Küldöttgyűlést megelőző Küldöttgyűlésen történik. A Jelölő Bi­zottság a tisztségviselőkre vonatkozó javaslatát az egyesü­leti tagok véleményének isme­retében teszi meg a tisztújító Küldöttgyűlésen. A Jelölő Bizottság két Küldöttgyűlés közötti időben javaslataival támogatja a Vezetőség személyi munkáját. A Jelölő Bizottság tagjaira e feladatuk teljesí­tése során a tisztségviselőkre vonatkozó szabályok irányadók
12. A Szavazatszámláló Bizottság elnökét és két tagját a Küldöttgyűlés választja meg. Feladata: közreműködés a nyilvánosan leadott szavazatok összeszám­lálásában és a titkosan leadott szavazatok összeszámlálása, és arról jelentés tétele a Küldöttgyűlésnek. Reájuk a feladatuk ellátása során a tisztségviselőkre vonatkozó szabályok irányadók.

 

VII.

AZ   EGYESÜLET   HELYI   SZERVEZETEI

 

1) Az Egyesület tagjai taggyűlésen, az Egyesület Vezetőségének egyetértésével helyi
     szer­ve­ze­tet hozhatnak létre olyan nagyobb településre és vonzáskörzetére kiter­-
     jedő hatás­kör­rel, ahol a szervezet működésének személyi és tárgyi fel­tételei adot­-
     tak. A helyi szer­ve­zet feladata, hogy az adott területen megvalósítsa az Egye­sület
     feladatait. A helyi szer­­­­­­­­­­vezet nem önálló jogi személy.

 

2) a) A taggyűlés határozza meg a szervezet éves munkatervét és beszámoltatja a he­
       lyi veze­tőséget. Hatáskörébe tartozik a tagságot, az Egyesület Küldöttgyűlésén
       képviselő kül­­­döttek öt évre történő megválasztása.

1. b) A helyi szervezet taggyűlését résztaggyűlésenként is meg lehet tartani. A helyi
            szer­vezet résztaggyűléseit azonos napirenddel kell összehívni. A taggyűlésre,
            il­letve a résztaggyűlésre egyebekben értelemszerűen alkalmazni kell a Küldött­­-
            gyűlésre von­­atkozó szabályokat.

 

3) A taggyűlés öt évi időtartamra helyi vezetőséget választ, amely titkárból,
   titkárhelyet­tesből és 3 további tagból áll.

 

4) A helyi szervezet munkáját a titkár vezeti, a taggyűlés határo­zatainak és az Egye­-
     sü­let Ve­ze­tőségének döntései alapján. A szervezet műkö­dési terüle­tén képviseli az
     Egyesü­letet. Vezeti a testületi üléseket. Az ellátmány keretei között utalványozási
     jogot gya­korol és részt vesz az egyesületi vagyon kezelésében mű­ködési területén.

 

5) A helyi szervezet az Egyesület Vezetősége által meghatározott éves el­látmányból
     gaz­dálkodik, a saját vezetősége által meghatározott költségvetés alapján. Az ellát­-
     mány fel­használásáról köteles a taggyűlésnek beszámolni és az Egyesület gazda-
     ­sá­gi ügyeit intéző személynél elszámolni.

 

6) A taggyűlésre egyebekben a Küldöttgyűlésre, a helyi vezetőségre pedig az E­gye-
     ­sü­let Vezető­ségére vonatkozó alapszabálybeli előírásokat kell értelemszerűen al­-
     kalmazni.

 

7) A helyi szervezetek tevékenysége az Egyesület tevékenységének mi­nő­sül, nem
     sért­heti az Egyesület közhasznú minősítésének feltételét képező jogszabályi előí­-
     rásokat.

 

VIII.

AZ EGYESÜLET VEZETŐSÉGE

1. A Vezetőség az Egyesület ügyvezető szerve. A Vezetőség 7 tagú. A Küldött­gyű­lés által öt évre választott elnökből, alelnökből, és további öt vezetőségi tagból áll.
2. A Vezetőség gondoskodik a Küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról, az alapsza­bályban meghatározott feladatok megvalósításáról. A Vezetőség a Küldöttgyűlésnek tarto­zik felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.
3. A Vezetőség hatáskörébe tartozik különösen:
4. a) két Küldöttgyűlés közötti időben az egyesületi munka érdekében szükséges meghatározó súlyú döntések meghozatala;
5. az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása, ha ennek szükségét látja;
6. az Egyesület Küldöttgyűlése által létrehozott intézmények, alapítványok és vállalko­zások tekintetében a fenntartói, alapítói, tulajdonosi, felügyeleti jogok gyakorlása.
7. d) a Vezetőség éves munkatervének, az Egyesület éves költségvetésének elfo­ga­dása, az éves gazdasági beszámoló és közhasznúsági mellékletének előzetes megtárgyalása;
8. e) döntés olyan megállapodások engedélyezéséről, amelyek az Egyesület anya­gi eszkö­zeinek felhasználásával járnak, kivéve azokat, amelyek nyertes pá­lyá­­zatokhoz kapcso­lódó támogatási szerződésekben foglalt feladatok teljesí­téséhez szükségesek, vagy a munkatervben, éves költségvetésben meghatá­ro­zottak.
9. f) tagdíjmentesség engedélyezése;
10. g) a Vezetőség tagjának felfüggesztése fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén, döntés – a kizárást kivéve – az egyesületi tag fegyelmi ügyében,
11. h) az Országos Szövetség valamely szerve vagy tisztségviselője alapszabály­sze­­rű határoza­tának, állásfoglalásának, felkérésének mérlegelése és végre­haj­­­tásának megszervezése;
12. i) az Országos Szövetség szervei elé terjesztendő különösen jelentős javaslat, kérelem előzetes megtárgyalása, továbbterjesztésre történő elfogadása;
13. j) a Küldöttgyűlés elé terjesztendő kérdések, javaslatok meg­vitatása, a Kül­dött­­­gyűlés hatá­ro­zatai végrehajtásának megszervezése, ellenőrzése, a tiszt­ség­vi­­­selők beszá­­mol­tatása, döntés a Küldöttgyűlés összehívásáról, helyéről, idejéről, napirendjéről;
14. k) döntés tagok törléséről,
15. l) döntés alkalmazotti státusz létesítéséről, megszüntetéséről;
16. m) feladata, hogy figyelemmel kísérje az Egyesület közhasznú minősítése fel­téte­leit, a működő- és fizetőképességet, és ha ezeket veszélyeztetve látja, meg­­tar­­tásuk érdekében a szükséges döntéseket meghozza, ideértve rend­kívüli Küldöttgyűlés összehívását is.
17. n) felhatalmazást adhat utalványozási jog gyakorlására,
18. o) döntés minden olyan ügyben, amely nem tartozik a Küldöttgyűlés kizárólagos hatás­körébe.
19. A Vezetőség az üléseit legalább négy havonként tartja. A hatáskörébe tartozó kérdésekben nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz. Szavazate­gyenlőség esetén meg kell állapítani, hogy döntés nem született. Határozatké­pességéhez tagjai felének és még egy tagjának jelenléte szükséges. Ha a Vezetőség határozatképtelen, az ülést el kell halasztani, és új időpontra kell összehívni. Vezetőséget az elnök hívja össze tíz napi időközzel, a napirendet és a határozati javaslatokat tartalmazó meghívónak postai, vagy elektronikus úton történő közlésével. A Vezetőség ülései nyilvánosak. A nyilvánosság csak külön jog­sza­bályok rendelkezései alapján korlátozható. Az ülésről jegyző­könyv készítendő, amelyet az Egyesület elnöke és a jegyzőkönyvvezető ír alá.
20. A Vezetőség köteles végzett munkájáról írásban a Küldöttgyűlésen beszá­molni, a hozzá intézett kérdésekre a tagjai által válaszolni.

 

IX.

A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

1. Ha az egyesületi tagok száma a száz főt meghaladja, vagy éves bevétele eléri az ötven millió forintot, a Küldöttgyűlésnek Felügyelő Bizottságot kell választania. Az Egyesület felügyelő szerve az Felügyelő Bizottság, amely a Küldöttgyűlés által 5 évre választott elnökből és 4 tagból áll, a Küldöttgyűlésnek tartozik felelősség­gel, általa visszahívható. A Felügyelő Bizottság testületként működik.
2. Az Felügyelő Bizottság feladata az Egyesület működésének és gazdálkodásának ellenőrzése. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, az Egyesület mun­kavállalóitól pedig tájékoz­tatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
3. Az Felügyelő Bizottság Elnöke és tagja az Egyesület vezető testületeinek (Küldöttgyűlés, vezetőségi ülés) ülésén tanácskozási joggal részt vehet.
4. Az Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult testületet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:
5. a) a szervezet működése során olyan jogszabály sértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történ, amelynek megszünte­tése vagy következ­ményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jog­­o­­sult testületi vezető szerv döntését teszi szükségessé;
6. b) a vezető tisztségviselő felelősségét megalapozó tény merül fel.
7. Az intézkedésre jogosult testületet (vezető szervet) a Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított 30 napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a testület (vezető szerv) összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.
8. Ha az arra jogosult testületi szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az Felügyelő Bizottság köteles hala­déktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet (ügyészség).
9. Az Felügyelő Bizottság működése:
10. a) A Felügyelő Bizottság (FB) köteles az Egyesület tevékenységét évente lega­lább egy alkalommal megvizsgálni és az eredményről a Vezetőséget tájékoz­tatni és a Küldött­gyűlésnek beszámolni. Egyébként a Felügyelő Bizottság, mint Testület, éves munka­tervben rögzít­heti a tárgyév során általa lefolyta­tan­dó általános vagy célirányos vizsgálatainak tervét. A munkatervben elői­rány­zott célvizsgálatok lefolytatását a FB elnöke szervezi meg.
11. b) Amennyiben az Egyesület, a Vezetőség vagy vezető tisztségviselők tevé­keny­­­­­­­­­sé­­gével összefüggésben a Felügyelő Bizottsághoz bejelentés érkezik, e Testület dönt általános vagy célvizsgálat lefolytatásáról.
12. c) A FB vizsgálatáról jegyzőkönyv készül, amelyben a vizsgálat eredményét, a javasolt intézkedéseket is fel kell tüntetni. A jegyzőkönyv az Egyesület elnökének bemutatandó. Az elnök a jegyzőkönyvben foglaltakra észrevételt tehet, amelyet vagy záradékként kell a jegyzőkönyvre vezetni, vagy ahhoz mellékelni.
13. d) A Felügyelő Bizottság a vizsgálatokhoz az Egyesület költségére külső szak­ér­tőket is igénybe vehet.
14. e) A Felügyelő Bizottság évente legalább két alkalommal, egyébként szükség szerint tart ülést, amelyet a Bizottság elnöke hív össze, a napirendet is tartalmazó meghívó közlé­sével, írásban vagy elektronikus úton. A Testület határozatképes, ha azon 3 tag megjelent. A FB, mint testület határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A FB ülésről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és jegyzőkönyvvezető ír alá. A jegy­zőkönyvbe bele foglalandók a testület által hozott döntések.
15. A Felügyelő Bizottság működésének részletes szabályait (ügyrendjét) maga állapítja meg.

 

X.

AZ EGYESÜLET ELNÖKE

1. Az elnök feladatai:

– ellátja az Egyesület általános vezetését, képviseletét;

– felelős az Egyesület törvényes és alapszabályszerű működéséért, folyamato­san figyelem­mel kíséri az Egyesület közhasznú minősítését eredményező feltételek meglétét, a működőképesség, fizetőképesség alakulását, saját hatás­kör­ben a megtartásuk érdekében szükséges intézkedéseket megteszi, kezde­mé­­nye­zi a Vezetőség vagy a Küldöttgyűlés összehívását;

– beszámol az Egyesület tevékenységéről a Küldöttgyűlés, a Vezetőség előtt;

– kapcsolatot tart a Vezetőség tagjaival és gondoskodik arról, hogy intézkedé­seik a jogszabályokkal, az Országos Szövetség, a Küldöttgyűlés és a Vezető­ség határoza­taival összhangban legyenek;

– kapcsolatot tart fenn az Egyesület, valamint az állami, önkormányzati, civil- és gazdálkodó szervezetek között;

– felhatalmazásokat adhat az Egyesület nevében;

– saját felhatalmazása keretei között az Egyesület nevében szerződéseket, meg­ál­la­podásokat köthet;

– vezeti a testületi üléseket;

– gyakorolja az utalványozási jogkört .;

• munkáltatói jogokat gyakorol az Egyesület alkalmazottai tekintetében;

– folyamatosan figyelemmel kíséri az Egyesület közhasznúságának, működő- és
   fizetőképességét. Ezek veszélyeztetettsége esetén megteszi a saját hatásköré-
   ­be tartozó intézkedé­seket, szükség esetén összehívja a hatáskörrel rendelkező
   testület ülését;

– eljár minden olyan ügyben, amely nem tartozik a Küldöttgyűlés vagy az Egye­­sület más szerve, illetőleg tisztségviselője hatáskörébe;

• az Egyesület számára előnyök szerzése vagy károk elhárítása érdekében, amennyiben a Vezetőség összehívásához nincs elegendő idő, a Vezetőség tagjainak rövid úton történő megkérdezése után, a többségi véleménynek megfelelően megteheti a Vezetőség hatás­körébe tartozó intézkedéseket, meghozhat döntéseket, amelyek jóváhagyásáról a soron következő vezetősé­gi ülésen kell dönteni.

XI.

AZ EGYESÜLET ALELNÖKE

Az alelnök akadályoztatása esetén helyettesíti az elnököt. A Vezetőség meghatáro­zott eseti- vagy tartós feladatok ellátására is megbízhatja az alelnököt.

 

XII.

A VEZETŐSÉG TAGJAI

A Vezetőség tagjai a Vezetőség döntése szerint, önállóan láthatják el valamely te­vé­kenységi kör vezetését, egyébként tapasztalataikkal, tudásukkal kötelesek előse­gíteni a Testület működését, helyes döntések meghozatalát, végrehajtását.

 

XIII.

AZ EGYESÜLET ÜGYINTÉZÉSE (IRODÁJA)

1. Az Egyesület irodát működtet a rendszeresen visszatérő és mindennapi felada­toknak számon kérhető mennyiségben és minőségben való ellátása érdekében, az Egyesület elnökének alárendelten. Az irodában önkéntes munkások teljes vagy részmunkaidős alkalmazottak, tiszteletdíjasok is alkalmazhatók.
2. Az irodavezető:

Az Egyesület irodavezetőt foglalkoztathat. Az irodavezető az Egyesület kineve­zett alkal­mazottja vagy megbízottja. E tisztséget a Vezetőség valamely tagja is betöltheti. Feladatát egyedül vagy az 1. pontban írt munkatársak közreműködé­sével, saját felelőssége mellett látja el.

Feladatai:

1. a) a Küldöttgyűlés, a Vezetőség üléseinek előkészítése, határozataik, az egyesü­le­­­­­­­ti tiszt­ségviselők intézkedéseinek végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi, ügyviteli, ügykezelési feltételek biztosítása;
2. b) az Egyesület nyilvántartásainak, iratainak kezelése, az Egyesület honlapjának karbantar­tása;
3. c) levelezés az Egyesület tagjaival, ügyeik intézése, az ügyintézés megszerve­zése;
4. d) eljár azokban a feladatkörökben, amelyekre a Vezetőség vagy az Egyesület elnöke felha­tal­mazza.
5. A nyilvánosság követelményének teljesítése:
6. a) Az irodavezető gondoskodik arról, hogy az Egyesület működési rendjére vo­natkozó iratok, a testületi ülések jegyzőkönyvei, a Határozatok Tára, az Egye­sület munkaterve, költ­ségvetése, éves gazdasági beszámolója és közhasznúsági melléklete bármely érdeklődő számára az ügyfélfogadási na­po­kon, az Egyesület irodájában, vagy előzetesen egyeztetett időpontban és helyen megtekinthetők legyenek, kivéve a zárt üléseken keletkezett jegy­zőkönyvi részleteket. Gondoskodik a jogszabályban írtak szerint egyesületi dokumen­tumok honlapra helyezéséről és ott tartásáról.
7. b) Az irodavezető feladata az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módjá­ra, rendjére, idejére vonatkozó információkat, vagy az Egyesület honlapján, vagy más, az érintettek számára elérhetőséget biztosító módon nyilvános­ságra hozza.

 

4. Könyvelő:
5. a) Az Egyesület könyvelője alkalmazottként vagy tiszteletdíjasként, vállalkozó­ként az Egyesület Vezetősége által adott megbízás alapján látja el feladatát. Tanácskozási joggal részt vesz a Küldöttgyűlés, a Vezetőség ülésein. Véle­mé­nyének meghallgatása minden olyan ügyben kötelező, amely az Egyesület gazdálkodását számottevően érinti. E feladatot csak pénzügyi (számviteli) szakképzettséggel igazoltan rendelkező, a könyvelők nyilván­tar­tásában sze­rep­lő személy láthatja el.
6. b) A könyvelő feladata az Egyesület vagyonának gondos, takarékos, hatékony felhasználása, gyarapítása, megóvása. Előkészíti az Egyesület költségvetését és gazdasági beszámolóját, közhasznúsági jelentését, részt vesz az egyesület gazdasági ügyeinek vitelében, a pénzügyi jogszabályokban megfogalmazott összeférhetetlenségi szabályok betartásával. Ellenőrzi az utalványozásokat.

 

XIV.

AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

 

1. Az Egyesület gazdasági - vállalkozási tevékenységet csak közhasznú, illetve alapszabályában meghatározott alap céljainak elérése érdekében, e célok megvaló­sulását nem veszélyeztetve folytathat. Eredményét nem oszthatja fel, azt csak közhasznú céljainak fejlesztésére, megvalósítására fordíthatja.
2. A közhasznú Egyesület a vezető tisztségviselőit, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által a tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, a létesítő okiratnak megfelelő juttatás kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
3. Az Egyesület anyagi alapjai

Az Egyesület bevételei lehetnek:

1. a) Az Egyesület tagsági díjakból származó bevételei.
2. b) Vállalkozások, gazdálkodó szervezetek és magánszemélyek által nyújtott támogatások, közérdekű adományokat csak megfelelő írásbeli felhatalmazással ellátott személy végezhet az Egyesület számára. Az adomány gyűjtés nem járhat az adományozó zaklatásával, szemé­lyi­ségi jogokat, emberi méltóságot nem sérthet.
3. c) Az Egyesület által, az alapcélok elérése érdekében rendezett kiállítások, ren­dez­vények, kongresszusok, kiadványok bevételei.
4. d) A tagoknak és más érintett személyeknek nyújtott alapcélok szerinti szolgál­tatásokból, és az Egyesület eszközeinek alapcélok szerinti hasznosításából származó bevételek.
5. e) Pályázati, állami költségvetési, illetve költségvetési alrendszerek, pályázati alapok, adó­jogszabályok (SZJA 1 %) által biztosított forrásokból származó működési, vagy meghatá­rozott célra juttatott támogatások.
6. f) Önkormányzatok és más szervezetek által, a működés biztosítására, vagy meghatározott célra nyújtott támogatások.
7. g) Az Egyesület által végzett vállalkozási tevékenység bevételei.

 

4. Az Egyesület kiadásait a jogszabályban előírt beszámolási kötelezettség rendje szerint kell nyilvántartani. Külön a közhasznú tevékenységre, az alapcél szerinti tevékenységre és a gazdasági-vállalkozási tevékenységre, valamint a működésre fordított kiadásokat

 

5. Az Egyesület gazdálkodása
6. a) Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíjfizetésen túl – az Egyesület tartozásaiért nem tartoznak anyagi felelősséggel.
7. b) Az Egyesület gazdálkodási és pénzügyi tevékenységről a hatályos jogszabályi rendelke­zéseknek megfelelő, a kettős könyvvitel szabályai szerint kialakított könyveket, és analitikus nyilvántartásokat vezet, továbbá naptári évente, pénzügyi mérleget, eredmény-kimutatást és közhasznúsági mellékletet készít
8. c) Az Egyesület működésének biztosítása érdekében alkalmazottakat foglalkoz­tathat, szakér­tőt, vállalkozót bízhat meg.
9. d) Az Egyesület a hatályos számviteli törvény, a civil szervezetek gazdasági tevékenységéről szóló jogszabály, a közhasznú szervezetekről szóló törvény, illetve egyéb, a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó hatályos jogszabályok szerint folytatja gazdálkodó tevékenységét.
10. e) Az Egyesület pénzügyi bevételeinek nyilvántartása érdekében bankszám­laszámot nyit, illetve tart fenn.
11. f) Az Egyesület bankszámlája, illetve pénztára felett a rendelkezési jogot, a törvényes képviseletet ellátó elnök, az Egyesület hatályos Gazdasági és Pénzügyi Szabályzatában fog­lalt részletezés szerint gyakorolja.
12. g) Az Egyesület befektetési tevékenységet nem folytat, erre tekintettel Befektetési Szabá­lyzatot nem alkot.

 

XV.

AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE

 

1. Az Egyesület tekintetében az adóellenőrzést az Egyesület székhelye szerint illetékes állami adóhatóság, az államháztartásból származó támogatás felhasz­ná­lásának ellenőrzését, törvény eltérő rendelkezése hiányában, az állami szám­ve­­vőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogsza­bály szerinti ellenőrzési szervezet, a közhasznú működés feletti törvényességi ellenőrzést pedig a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.
2. Az Egyesületet a székhelye szerint illetékes megyei Törvényszék kérelemre veszi nyil­vántartásba, illetve külön kérelemre közhasznúsági nyilvántartásba.
3. Ha az Egyesület neve, székhelye, illetve törvényes képviselője megváltozik, vagy alapszabá­lya módosul, ezt a tényt az illetékes bíróság számára a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint be kell jelenteni. A bejelentés az Egyesület elnökének feladata.
4. Ha az Egyesület közhasznúságának, működő- és fizetőképességének feltételei megszűnnek, jogszabályban írt időtartamban, az Egyesület elnöke köteles ezt a tényt a Bíróságnak beje­lenteni.

 

XVI.

AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE, ILLETVE MEGSZÜNTETÉSE

1. Az Egyesület jogutódlással vagy jogutód nélkül szűnhet meg.
2. Az Egyesület jogutódlással szűnik meg, ha, más egyesülettel egyesülését (be­ol­va­dását), vagy szétválását a Küldöttgyűlés háromnegyedes többséggel ki­mond­­ja.

   Egyesület csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

 

3. A jogi személy jogutód nélkül szűnik, ha
4. a) a Küldöttgyűlés háromnegyedes többséggel kimondja feloszlatását,
5. b) az Egyesület megvalósította célját vagy az Egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
6. c) az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
7. d) a Bíróság (Törvényszék) elrendeli felszámolását vagy megállapítja megszű-
   ­né­sét

 

4. Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyonról a Küldöttgyűlés dönthet, ennek hiá­nyában a nyilvántartó bíró­ság által kijelölt -, az Egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.

 

5. Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel
      szemben e minő­ségükben az Egyesületnek okozott károk miatti kártérítési
      igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az Egyesület
      törlésének időpontjában tagsági jogvi­szonyban álló tag vagy az érvényesítheti,
      akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett
      adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

 

6. Az Egyesület megszűnését megelőző két évben a vezető tisztségviselők az
        Egyesület megszűnésétől számított két évig egyetemlegesen kötelesek helyt-
        ­állni az Egyesület hitele­zőivel szemben mindazon tartozásokért, amelyeket
        az Egyesület vagyona nem fedezett.

 

7. Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén végelszámolási eljárásnak,
        kényszervég­el­­számolási eljárásnak, csőd-, illetve egyszerűsített törlési eljá­-
        rás­nak lehet helye a 2011. évi CLXXV törvény II. fejezetében és az ott hivat-
        ­kozott jogszabályokban foglaltak szerint.

 

8. Az Egyesület megszűnésekor a hitelezők igényeinek kielégítésére figyelem­mel kell lenni.

 

XVII.

ZÁRÓ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK

1)  Az Egyesület közhasznú jogállása a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. Az Egyesület közhasznú jogállásának megállapítását, az erre vonatkozó felté­te­lek megléte esetén külön eljárásban kezdeményezi.

2)  A működés során szükségessé váló részletes szabályokat a vezetőség szükség szerint alkotja meg. A Vezetőség minden részletre kiterjedő szervezeti és mű­ködési szabályzatot is al­kothat.

3)  A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatá­sáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, illetve a hatályos Polgári Törvény­könyv (2013. évi V. törvény harmadik könyve) megfelelő rendelkezéseit, to­váb­­bá a civil szervezetekre vonatkozó egyéb rendelkezéseket kell alkalmazni.

4)  Az Egyesület hivatalos megjelenése során körbélyegzőt alkalmaz.

Az Egyesület hivatalos megjelenése során alkalmazott arculatával, logójával, nyomdai, vagy vizuális megjelenésével kapcsolatos döntés előkészítése a Vezetőség, jóváhagyása a Kül­döttgyűlés hatáskörébe,tartozik.

 

Záradék: A változásokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt ezen szöveg­gel az Egyesület 2014. május 27. napján tartott Küldöttközgyűlése KGY 13/2014. számú határozatával elfogadta.

	Dr. Dalos János s.k. egyesület elnöke
Mozsár Gyula s.k hitelesítő	Kiss Péter s.k. hitelesítő

 

Az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján annak hatályos tartalmának.

Kelt: Szombathely, 2014. augusztus 5.

	Dr. Dalos János s.k. egyesület elnöke
Mozsár Gyula sk. hitelesítő	Kiss Péter s.k.  hitelesítő

 

Melléklet a Mozgássérültek Vas Megyei Egyesülete alapszabályához

 

Az alapszabály I. része 4) pontjában írt egyesületi jelkép